kegyelmével, szükséges tehát az illyen alkalmatoságban. valamint ez a szent Diaconus tselekedék, fel emelni magunkot az Istenhez, az imadságal, és szemlélni ahitnek szemeivel. a kristust, hitünknek kezdöit, és bé töltöit, ö mindenkor készen vagyon minket meg segiteni, és meg jutalmaztatni,. hogy vegíg hüségel leszünk hozája.
K. Mit tselekedék az a szent Diaconus amidön ötet kövezék?
F A kristust hija segittségül., és keri magához venni lelkét, azután olyan nagy tsendeségben marada, mint ha nem érezte volna az ütéseket, az ö teste, és részesült volna még elöre a ditsöséges testeknek szenvedhetetlenségében, az ö elméje, és szive, tsak akristusrol. és a Menyei dolgokrol foglalatoskodék, ahol már bizonyos volt az ö meg jutalmaztatása, ezen nagy példabol meg tanulhattyuk, hogy olyan meg valtozhatatlan és hüséges szeretettel kaptsollyuk magunkat akristushoz, hogy se az nyomoruság, se az eröszak, se az üldözés, se semmi némü teremtett állat el ne valaszthasson soha minket ö tölle. el hitetvén magunkal. hogy minden féle nyomoruságokon gyözedelmet veszünk annak kegyelmével. aki minket annyira szeretet, hogy verét. és eletét adta érettünk, azt is meg tanulhattyuk., hogy halálunkor. hadgyuk el az embereknek testünket, és tsak arol gondolkodgyunk, hogy ami üdvezitönk kezeiben adgyuk lelkünket.
K. Miképen bánék ez a szent Martyr azö ellenségivel, akik oly kegyetlenségel kövezék ötet?
F Le térdepelvén fel kiálta. Uram nem tulajdonitsad nékik ebünt, tsak eszerént álla boszut ellenségin, illyenek kel lenni szeretetünknek, mivel aparantsolat hogy szeresük ellenséginket, ö érettek imádkozunk, vélek jol tegyünk, ugy illet minket, valamint szent Istvánt, akristus példájára ez a nagy szent, menté azoknak hamiságát, kik ötet kövezték, buzgoságal kivánta volna el törleni vétkeket, azon szenvedésivel, amely néki meg nyitotta a Menyeknek kapuját. az illyen tiszta, és nem hasznot keresö szeretet, sok keresztyényeket fog meg itélni, akik azt gondollyák, hogy lehetetlen., és erejek felet valo dolgot parantsolnak nékiek, a midön arra kénszerittik, hogy olttsák el haragjokot, hogy meg botsásák a bántodást, hogy szeresék azokot, kik öket gyülölik., hogy imádkozanak azokért kik öket gyalázák, és üldözik. valo hogy mind enehéz. de tsak azoknak, akik magokon eröt nem akarnak venni, és rosz hajlandoságokot meg gyözni,
(II. Épistolák: 71)